Bemutatkozás

1977-ben születtem Püspökladányban, Debrecenben élek.1996 óta publikálok tanulmányokat, kritikákat, recenziókat, verseket, novellákat, esszéket, tárcákat. A nyíregyházi főiskolán végeztem magyar-ének-zene, zongoraoktató szakon, majd a Debreceni Egyetemen szereztem magyar szakos oklevelet, és 2014-ben PhD-fokozatot ugyanott. Kutatási területem Sánta Ferenc rövidprózája volt. Az értekezés Példázat és etika: Sánta Ferenc rövidprózája címmel jelent meg(2018). Műveim még: A tiszta beszéd varázsa (tanulmányok, 2014), Sorsszimfóniák (versek,2015),  A Szerzőbe oltott tisztelet jogán (tanulmányok, 2019), Szívben fészkelő  (haikuk,2020), A tölcsérjázmin éneke (versek, 2021), Fehér szektor (novelláskötet, 2022), Cserbóka (gyermekversek, 2022), A gyermekkor tenyerén (versek, 2022).

A Magyar Írószövetség tagja vagyok. (2015) Bella István-díjas költő. (2023)  

MMA-előadást tartottam Az adaptáció mint erkölcsi önreprezentáció címmel 2016-ban.

Tervezett pályamunkám az MMA életmű-sorozatot gyarapítani szándékozó monográfia Tóth Erzsébet munkásságáról. Úgy gondolom,hiánypótló munka lenne, hiszen az 1970-es évek végén jelentkező úgynevezett "arctalan" nemzedék két oszlopos tagja: Zalán Tibor és Tóth Erzsébet voltak,és Zalán Tibor életművéről már készült monográfia. Habár tudok Tóth Erzsébet monografikus célzattal megírt életmű-feldolgozásáról Kelemen Lajos jóvoltából, de azt gondolom, a monográfiától elvárt tudományos szemlélet és új módszertani kutatások felmutatása mind a napig nem történt meg. Jártas vagyok a kortárs lírában alkotóként és irodalomtörténészként egyaránt. Úgy gondolom, Tóth Erzsébet költészetének megszólító ereje van a mai irodalomértők körében.