Fotótörténelmi kiállítás, korabeli fényképezőgépek tanulmányozása

Bécsben, a Westlichtben található egy rendkívül nagy gyűjtemény és kiállítás ami fotótörténeti szempontonból igen jelentős: a fotográfia kialakulását, történelmi fejlődését mutatja be a kamerákon keresztül.

A WestLicht egyedülálló, történelmi és műszaki értékű kamerákkal rendelkezik. Magángyűjteményekből kölcsönzött és saját gyűjteményből származó tárgyakból álló fényképezőgépek állandó kiállítása mintegy 360 modellt tartalmaz minden korszakból. Időrendben mutatja be a fényképezőgép-technika mérföldköveit, fejlődését, kezdve a fényképezés előfutáraival (rajz- és vetítőeszközök) és egészen a digitális fényképezés kezdetéig.

A kameramúzeum történelmileg legértékesebb példánya a világ első kereskedelmi forgalomba hozott fényképezőgépe – a „Susse Frères Daguerréotype” kamera, 1839-ből. Eredeti daguerrotípiákat is látni, fémes csillogású nagy tájképet, vagy kis arcképet, portrét. Dagguerre és Nicéphore Niépce találták fel a kamerát és az eljárást, ami higanygőzt és ezüstöt használt rézlemezeken. Ezek a képek még egyediek voltak, nem lehetett őket sokszorosítani. A kiállítás bemutatja a fényképezéshez szükséges lemezeket, tartódobozaikat, és a különöző fadobozos gépeket.

Az első gépek megjelenését rohamtempójú fejlődés követte, a lencsék terén is. Egyre jobb lencsék jelentek meg, például Petzval által készített lencse egy Voigtlander kamerában ami által jelentősen lerövidült az expozíciós idő.

Nedves kollódiumos eljárás

A gépek egyre kisebbek, kompaktabbak lettek (összehajtható, harmonika test, fa dobozos kerettel).

Dupla lencséjű gép, a sztereo kamera először 1849-ben jelent meg (a skót David Brewster-től), majd igen népszerű lett az 1860-as évektől kezdve. Az elkészült képek megtekintéséhez sztereó lencsét használtak.

A fényképezés népszerűsödésével a kamerák megjelentek az egyre kompaktabb, olcsóbb kamerák is, 1888-tól kezdődően pedig megjelent a filmtekercs is. A Kodak gyár mottója az volt: „Ön csak nyomja meg a gombot, a többiről mi gondoskodunk”. A megvásárolt kamera ugyanis eleve filmmel volt feltöltve, amit a tekercs elhasználása után vissza kellett küldeni a gyárnak, aki előhívta a képeket, majd újabb filmmel töltötte fel a gépet, és küldte vissza azt tulajdonosának.

1903: háromszínű kamerák megjelenése (RGB színekre szedte szét a beérkező természetes fényt).

A fényképezés kezdeti évtizedeiben a portré- és tájképfotózáson volt a hangsúly, aztán egyre szélesedett az érdeklődési kör és megörökítendő téma, és a bécsi múzeum ezekből a kamerákból is bemutat jó néhányat. Ilyenek például a légi felvételeket készítő „galamb-kamerák”, repülőgépekre erősített kamerák, amik mind felderítő munkát végeztek, katonai, térképészeti célokból.

Érdekes gyűjteménye van a kém-kamerákból is, rengeteg féle és méretű tárgyba rejtettek már akkor kamerát.

Az első Leica kamera 1925-ben jelent meg, az első 35mm-es filmtekerccsel, ami hatalmas sikert aratott. A lencséik lehetővé tették gyors, dinamikus mozgású fényképek készítését.

Ezzel nagyjából egy időben jelentek meg a középformátúmú, Hasselblad, Voigtlander, Rolleiflex kamerák is.

A kiállítás bemutatja az első digitális kamerákat is, melyek 1991-től jelentek meg először, a Minolta, és a Kodak-Nikon gyártotta őket.

A kiállítás közel 150 évet ölel fel a fotográfia történelméből, részletesen bemutatva azt rengeteg tárgyi emlék, kamerák által. Minden, a korai fotográfia, fotográfiai hagyományok, technológiák iránt érdeklődőnek kötelező látogatás.