Hic adest praesto - Új latin fordítást kapott az Itt jelen vagyon kezdetű Oltáriszentség-himnusz
Lefordították (Rihmer Zoltán) az „Itt jelen vagyon” kezdetű népéneket latinra, valamint új harmonizációt is kapott a pécsi székesegyház orgonistájától. A feldolgozásról hangfelvétel is készült a pécsi Szent Mór Iskolaközpont diákjainak közreműködésével.
Lefordították az „Itt jelen vagyon” kezdetű népéneket latinra, valamint új harmonizációt is kapott a pécsi székesegyház orgonistájától. A feldolgozásról hangfelvétel is készült a pécsi Szent Mór Iskolaközpont diákjainak közreműködésével. A videó itt tekinthető meg.
Az Itt jelen vagyon az egyik legősibb és legértékesebb Oltáriszentség-himnuszunk, igen kedvelt ének. Annak a kettősségnek köszönheti erejét, hogy egyszerre gyönyörű imádság és zenei kincs.
Kovács Szilárdban, a pécsi székesegyház orgonistájában az a kérdés merült fel, mi lenne, ha nemcsak mi, magyarok énekelhetnénk, hanem az egész katolikus világközösség számára is elérhetővé válna. Ennek módja pedig kézenfekvőnek bizonyult: le kellett fordítani a magyar szöveget a Római Katolikus Egyház hivatalos nyelvére. Erre a feladatra Rihmer Zoltánt kérte fel. „A végeredmény csodálatos lett, elmondható, hogy a latin műfordítás mind formai (szapphói vers), mind tartalmi szempontból teljes egészében megragadja a magyar eredeti lényegét. Köszönet érte!” – fogalmazott az orgonaművész, aki a himnuszhoz a szöveggel párhuzamosan haladó és építkező orgonakíséretet is írt. Az új feldolgozásról hangfelvétel is készült, a Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Mór Iskolaközpont két kórusának közreműködésével. Az alsós kórus karnagya Gyöngyösi István volt, a gimnázium vegyeskarát pedig Kuti Ágnes és Stauróczky Balázs vezette, a hangmérnök Visontai László volt.
Kovács Szilárd két dolog miatt tartotta fontosnak, hogy gyerekek szólaltassák meg először az éneket. Egyrészt azért, mert ez bizonyítja, hogy bármely korosztály képes az eléneklésére (a gyerekek a latin szöveget csupán néhány nappal a felvétel előtt kapták meg). A zeneszerző az erre az alkalomra komponált előjáték és a versszakonként eltérő harmonizációk által az aktuális szövegtartalomra világít rá. „A gyerekek énekében mindig érzek valami plusz erőt, hiszen ők a jövő. Amikor pedig a fiatalok gregoriánt vagy régi magyar anyagot énekelnek, az az egyházzenénk záloga. Dicsőítés ez, méghozzá nagybetűvel írva” – hangsúlyozta a bazilika orgonistája, majd hozzátette: „A másik ok pedagógiai természetű, mert meggyőződésem szerint a gyermek azt a zenei világot szereti meg, amelyet a számára hiteles felnőtt (legyen az szülő, pap, tanár) kínál neki. Amit pedig megszeret, az már a sajátja lesz. Tehát nagyon nem mindegy, mi az a mindennapi kenyér, amellyel zenei értelemben tápláljuk a fiatalokat.”