népművészet
Hír
2024-06-20 10:00:00
Hagyományok Háza, Lajos középkori terem, Budapest, Corvin tér 8.
Miska-múltidéző borosedények
Kutatásom folytatódik: Kántor Sándor Miskájával is találkoztam...
A Hagyományok Háza egy rendkívüli Miskakancsó kiállítást rendezett meg, és szerencsémre még az utolsó pillanatban megtekinthettem unokahúgommal akivel a Mester és Inas programban vettünk részt.
A kutatásom folytatódottSokféle Miskakancsót találtam, de a legérdekesebbek számomra Kántor Sándor karcagi fazekasmester munkái és tanítványainak alkotásai. A fazekasok között megtalálható volt id. F. Szabó Mihály, Kovács László Mesterem, Sz. Nagy István, Kabai Erzsébet, Nagyné Török Zsóka, Fehér Tibor munkái is.
"A miskakancsó emberfejű, süveges borosedény, egyike a legnépszerűbb magyar fazekasmunkáknak. Miskakancsót hagyományosan csak az Alföldön készítettek, az első darab 1824-ből, Hódmezővásárhelyről származik. Ezt követően terjedt el más alföldi központokban, így elsősorban Mezőcsáton, Tiszafüreden, valamint Mezőtúron. A miskakancsók gyakori szereplője a kígyó, amely sok borosedény díszítésében megtalálható.
A miskakancsót a néprajzkutatók csak a 20. század elején fedezték fel. Elterjedésében és népszerűségében Hadik András huszárjainak poroszok elleni dicsőséges hadjárata is közrejátszott, amikor 1757-ben még Berlint is megsarcolták. A huszárság fogalmát nem véletlenül azonosították a magyarsággal, a vitézséggel, a magyar virtussal, ezért a Miska-ábrázolások is bajuszos, csákós, huszárruhás férfialakot idéznek.
A miskakancsó elnevezése Mezőcsáton pintes, így szerepel 1838-tól szinte minden feliraton. Tiszafüreden a leggyakoribb elnevezés a miska. A „Miska” – a Mihály keresztnév becézése – több tárgyon fordul elő, „Boros Miska”, „Korhely Miska”, „Szomjas Miska”, „Bortigyon Miska”, de legtöbbször „miska” formában."
A kiállításról egy kis ízelítő:
Kapcsolódó fájlok
