XVI. Alföldi Fazekas Triennálé
Különdíjban részesültem.
A Hagyományok Háza, a Mezőtúri Közművelődési és Sport KN. Kft és a Túri Fazekas Múzeum együttműködésében került megrendezésre a XVI. Alföldi Fazekas Triennálé pályázati kiállításának megnyitó ünnepsége 2024. május 25-én, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy az Agrohíd Ipari Kft. Különdíjában részesültem.
XVI. Alföldi Fazekas Triennálé pályázat legkiemelkedőbb alkotásainak seregszemléje az ország minden tájegységéről. Az alkotóknak a kerámiák mindennapi használhatósága mellett olyan mintákat és díszeket kellett újjáéleszteniük, amelyek eltűnőben vannak. Az 1979 óta háromévente megrendezésre kerülő Triennálé célja a népi fazekasság hagyományainak ápolása, a nagy múltú fazekas-központok tárgyi művészetének megőrzése, továbbfejlesztése, mai lakáskultúrába történő beillesztése a néprajzi szakirodalom felhasználásával. A 2024. évi pályázat címe: Az én remeklésem
A Hagyományok Háza pályázati kiírásához le kellett írni, miért azokat a tárgyakat adtam be.
„Az én remeklésem”
A pályázati anyagom előzménye, hogy a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa lettem 2022-ben, ahol a kutatásomban Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmester munkáinak, újításainak összegyűjtését vállaltam. Közvetetten Mesteremnek is tekintem, mert Mesterem Mestere volt. Hihetetlen sok kerámia anyagot gyűjtöttem össze, rendkívüli kincseket találtam. A kerámia munkái inspiráltak „Az én remeklésem” elkészítésére, melyet Kántor Sándor és id. F. Szabó Mihály (aki Kántor tanítvány, később alkotótárs) tiszteletére készítettem. A kerámiák, saját tervezés szerint készültek, a karcagi, tiszafüredi motívum kincsek felhasználásával a sajátos áttört, rátétes technikám ötvözésével jöttek létre, speciális agyagból, korongozásuk kicsit nehezebb, díszítésük időigényes.
Életfás tál: közepe egy életfát ábrázol. Az Életfa, Világfa, Világoszlop, Tetejetlen fa, sokféleképpen hívják, egyetemes jelkép, mindenhol ismerik és különböző kultúrákban megtalálható. A tisztelet a növények és a fák iránt, egyidős az emberiséggel. Az idő a fához hasonlítható, a múltban gyökerezik, a jelenen átível és közben törekszik az ég felé, ez a múlt, jelen, jövő egységét jelképezi. A tál széle áttört és rátétes technikával készült, dísztál is lehet, de pogácsának, süteménynek is használható, mint a régi csörögéstálak.
Madaras tál: közepe egy páros madarat ábrázol. A szárnyas lények elsősorban az éghez kapcsolódnak, az isteni szférához tartoznak, a lélek szimbólumai. Kitárt farka a csillagos eget, valamint a világmindenséget szimbolizálja, a farkának szétnyitása a Napra illetve, a lélek kozmikus kitárulkozását jelenti. Párosan, szerelmi ajándék is lehet. A tál széle áttört és rátétes technikával készült, dísztál is lehet, de pogácsának, süteménynek is használható, mint a régi csörögéstálak.
Tyúk: Figurális tároló edény, több részből korongozott. Az áttörés és a rátét játéka bontakozik ki rajta, termékenységvarázsló ereje is van.
Kakas: Figurális tároló edény, több részből korongozott. A kakas és a tyúk is a párosodás jelképe, a tiszafüredi kerámia kedvenc motívuma. A kakas hangjának kísértet űző hatalma is van, a hét éves fekete kakas tojásából kiköltött lidércnek, pedig kívánság-teljesítő ereje van.
Az online kiállítás katalógusa: https://online.fliphtml5.com/olhw/qbwl/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR1Lptt0RUXCXemRVtwIJV187-RjnI4Nt9eW7jd9kGjFZ38m7GDyu8M3Sss_aem_AU4zNoyeWp_Sd1gBeCTZxRjyQtPG9ryNmjmHrsd5J3AcBZZKecwQlVjBIem1uXQXieN59qoyNpAlLPoD8jqI21mW#p=27