Bemutatkozás

Tizenkét éves voltam, amikor először láthattam működő üveghutát és melegüveg-alakítást az édesapám - Jegenyés János üvegművész által szervezett első nemzetközi üvegszimpozionon és nagyszabású üveges találkozón Pécsett a Várostörténeti Múzeum udvarán, és ekkor alakult ki bennem az üveg iránti érdeklődés. 1999-ben szereztem üvegműves szakmai végzettséget Kaposváron, ahol két éven át 'Sigmond Géza volt a mesterem. 2009-ben vettem át szilikátipari tervezőművész diplomámat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) üveg szakos hallgatójaként, ahol Bohus Zoltán és Horváth Márton voltak szakmai tanáraim. 2013-ban ugyanitt megszereztem okleveles design- és vizuálisművészet tanári diplomámat, de közben 2009-től már üvegműves szaktanárként dolgoztam Kaposváron a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskolában. 1997-től kezdődően a hazai nemzetközi üvegszimpozionok mellett külföldi üvegszimpozionokon is részt vettem, ahol elsősorban hutaüveget készítettem. A hutamunka mindig is közel állt hozzám, de 2008-tól kezdődően inkább az öntött-csiszolt üvegplasztikák készítése került előtérbe az alkotótevékenységemet tekintve. Ekkor kezdtem el lépcsős építményekre emlékeztető szobrokat létrehozni üvegből, formába öntéses (casting) techikával. Ezen üvegplasztika-sorozatomnak az "Utak és átjárók" címet adtam, mely a létezés és az elmúlás problémakörével foglalkozik. A két legfontosabb szakmai esemény számomra, hogy „Átjáró” (Passage) című üvegplasztikám 2009-ben Koreában a Cheongju városában megrendezett Craft Competition elnevezésű nemzetközi versenyen és a hozzá kapcsolódó kiállításon „Honorable Mention” elismeréssel szerepelt, és, hogy "Hazatérés" című üvegplasztikám 2023-ban a Zadari Üvegmúzeum kortárs nemzetközi üveggyűjteményébe került. Örülök, hogy a következő három évben a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíjának köszönhetően tovább folytathatom alkotói munkámat és tovább bővíthetem üvegplasztika-sorozatomat "Utak, átjárók és állomások" címmel.