Dr. Horváth Péter 2021

művészetelmélet

hoppefrequent@gmail.com

Bemutatkozás

Kutatásaim elsősorban a művészetelmélet és az irodalomtudomány területeit érintik, ezen belül a modern irodalom és bölcseleti irányzatok problémái foglalkoztatnak. Doktori tanulmányaimat egy Kertész Imréről írt disszertációval zártam le, amelyben az író életművének egzisztencialista vonatkozásait vizsgáltam. A magyar irodalmi hagyomány képviselői közül Németh László, József Attila, Ottlik Géza, Nádas Péter munkáit tanulmányoztam behatóbban. Filozófiai érdeklődésem homlokterében az életfilozófia, a fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus, (poszt)strukturalizmus elméleti kérdései állnak, ezen belül mindenekelőtt Nietzsche és Heidegger életművének kutatása. Az MMA ösztöndíj keretében Kertész Imre írói munkái a receepció által mindeddig kevésbé vizsgált aspektusainak feltérképezésére vállalkozom.

Iskolák

Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola

Kertész-portfolió

2019-04-26 21:02:52

A portfolió Kertész Imre életművéhez kapcsolódó tanulmányokat, illetve konferencia-anyagot, valamint az egzisztencializmus témájának feldolgozáshoz kapcsolódó, alábbi filozófiai és irodalomtörténeti tanulmányokat tartalmazza:

HORVÁTH PÉTER: A megközelíthetetlen megközelítése. Az esszéírás mint egzisztenciális munka Kertész Imrénél. In: Literatúra 2012. 1. 22-47.

HORVÁTH PÉTER: A fordulat nyelve a nyelv fordulata. In: Literatúra, 2003. 3. 300-330.

HORVÁTH PÉTER: A biológiai szemlélet megjelenése az irodalmi realizmus történetében. (Németh László és a biológiai realizmus) In: Laokoon, 2016. 8.

HORVÁTH PÉTER: Biológiai alkat és lélekteremtő regény. In: Tiszatáj, 2017. 4. 60-67.

HORVÁTH PÉTER: A biológiai realizmus megjelenése az Iszony kommunista recepciótörténetében. In: Alföld, 2018. 6. 60-70.

HORVÁTH PÉTER: Feltörhetetlen mag és transzgresszív tekintet. (Foucault) In: Látás – tekintet – pillantás. Szerk: Kovács Éva. Gondolat, PTE

HORVÁTH PÉTER: Kertész Imre holokausztkultúra-koncepciója. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Kertész Imre-szimpóziuma Hild-villa, 2017. november 30. Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Budapest – Pécs, 2009. 386-403.

HORVÁTH PÉTER: A retorika nyelve és az esztétika metafizikája – Rendszertelen reflexiók Nietzsche nyelvfelfogásáról. In: Többlet, 2009. 3. 27-41.

HORVÁTH PÉTER: A zene mint a fikció tudattalanja. Egy példa a zene esztétikai tapasztalatának irodalmi fikcionálására – Ottlik Géza: Minden megvan. In: „Csinálj vele, amit akarsz, édes öregem!” Ottlik Géza (újra)olvasásának lehetőségei. Szerk: Sághy Miklós. Szombathely, Savaria University Press, 2009. 153-170.

HORVÁTH PÉTER: A hit napfogyatkozása. (Martin Buber: Istenfogyatkozás) In: Műhely, 2018. 1. 4-9.

HORVÁTH PÉTER: Kisepikai számvetés a diktatúrában megélt szabadságról (Kertész Imre: Világvég-történetek). In: Hitel, 2021. (megjelenés alatt)

FeltörhetetlenMagésTranszgresszívTekintet.pdf AbiológiairealizmusazIszonykommunistarecepciójábanAlföld2018.6.pdf Többlet2009.3.pdf Kertész(Literatura2001.1.).pdf KertészImreVilágvégetörténetekHITEL.pdf Műhely2018.1.pdf Kertész-szimpózium.pdf Biológiaialkat.ésléleteremtőregényTiszatáj2017.4.pdf Heidegger(Literatura2003.3).pdf Ottlik.pdf Laokoon2018.8.pdf

Hírek, Események

Ego és ipszeitás: Kertész Imre és Jean-Paul Sartre

2022.05.19

Esemény

A filozófiatörténet az egzisztenciafilozófia egyik legfontosabb eredményeként tartja számon, hogy a világban szituált ember létmódjának a tárgyhoz kötött és a tárgyfüggetlen tudat közti megkülönböztetésen keresztül kölcsönzött ontológiai értelmet.

A planetáris élet biopolitikai és nekropolitikai kontextusai

2022.05.03

Esemény

A Komplexitás, kultúra, individuum címen Hankiss Elemér tiszteletére rendezett konferencián tartott előadásomban a holokauszt és Kertész muzulmán-leírásának elemzésére Agamben biopolitikai elmélete felől tettem kísérletet.

Kertész kikezdhetetlen jelenléte

2022.04.12

Hír

Az Identitás, nyelv, trauma kötet abba a recepciós tendenciába illeszkedik bele, s ez nem csupán Kertész esetében figyelhető meg, amelyben az irodalmi művek elsősorban nem formai megalkotottságukban, esztétikai önértéküknél fogva, hanem egyéb diskurzusok összefüggésében képezik vizsgálat tárgyát.

Kisepikai példa az ötvenes évek magyar holokausztprózájából - Bodó Béla: Káin visszatért

2022.04.06

Hír

Bodó látszólag reduktív ábrázolásmódjának meghatározó sajátossága, hogy az elbeszélői perspektíva a foglyok mindennapi életére fókuszál, sehol nem enged érvényesülni külső szempontokat. A megjelenített epikai világ ily módon belső viszonyai felől, közelről mutatja be a rabok mindennapjait.

Perbe fogott múlt, avagy miként szolgáltatott igazságot a jog a holokausztnak

2021.10.15

Esemény

Holokauszt és genocídium viszonya a jogtudományban